Akik ismernek tudják rólam, tervezés az életem. Nálam mindig van ABCDEF verzió a kalapban, szeretem, ha az én kezemben van az irányítás.

És ezt most mindenki szabadon eldöntheti jó-e vagy rossz 😀 mindenesetre marketing szakemberként az ember praktikusan projektmanager is, szóval szakmailag ez a tulajdonságom felettébb hasznos!

Gyerekkori kedves barátnőm emlékeztetett a minap, amikor épp kétségbe estem az aktuális hírek miatt, hogy megint elment fél év, felépítettem újra egy prosperáló konstrukciót, aztán egy tollvonással megint összerombolták az egészet. Megint. Improvizatíve. Egyszerűen nem jutok egyről a kettőre időben  stb…

Na ne már…Te ne jutnál egyről a kettőre? Hisz mással 10 év alatt nem történik annyi minden, mint veled 3 hónap alatt. 16 évesen is azt mondogattad, hogy el vagy késve…már rég meg kéne lennie a 2. nyelvvizsgának, meg a ki tudja minek, hogy lesz így meg a vállalkozásom időben!” – Értjük? 16 évesen….-))))

Okok…persze hogy történnek a dolgok, mert csinálom. És nem várom a mennyei mannát” – dühös voltam és egy kicsit elkeseredett is. Aztán eltelt egy-két hét, „történtek a dolgok” (értsd: dolgoztam vagy napi 10 órát a 40 fokos augusztusban) és lenyugodtam. Átterveztem, priorizáltam, visszavettem a kontrollt. Elsősorban a gondolataim felett, mert ugyan spiri duma: de onnan indul minden.

Mert ahogy a vállalkozás is meglett anno…ugyan nem 16, hanem 31 évesen, de meglett. Mert akartam, mert erre irányultam, mert tettem érte. Nem is egy hanem rögtön kettő(és fél) -) mert , biztonsági játékos az ember lánya: egy láb , nem láb. Igazából még a kettő sem, de három lábbal már pl. nem borul fel a szék.  Mára az is meglett.

Egyetemen tanítok, üzleteket mentorálok, takarító vállalkozást (már csak részben) üzemeltetek. Ez most a mátrix…de nem biztos, hogy egy év múlva is pont ugyanez lesz. Na ezt kell megszokni, és ehhez kell lelki rugalmasságot fejleszteni. Mert itt a kulcs.

Valószínű én tényleg ezzel a habitussal születtem, vagy szívtam magamba az anyatejjel – igen, a családom nagy része szintén vállalkozó. Egyszerre vezetek több céget, egyszerre vagyok bent számtalan projektben a partnereim révén – ráadásul általában az én kezemben futnak össze a szálak is, és noch dazu: egyszerre élek 2 országban is. OMG! Mert majd a sírban ráérünk aludni….mondta egy másik kedves barátom.:D

Én választottam ezt az életformát, nincs is ok panaszra, de azért ezen a nyaron, amikor egyszerre húzzák ki az ember lába alól a talajt több fronton (az összesen),  még az én állandó újratervezéshez szokott lelkem is meginog! És ez rendben van. Tök ok most sz@rul lenni. Mert akit a jelenlegi hazai szituáció minimum nem gondolkodtat el… na ezt a mondatot most nem is fejezem be. Maradjuk annyiban, hogy fontos és érdemes gondolkodni, fontos tervezni több lábat.

Ahogy már 3 éve egyre másra csapkodnak az ember körül a hullámok, egyre jobban meg is tanulunk szörfözni rajtuk.

• Szétverik a Kata-át? Az ember megtanul számolni és elengedni. A nemet mondás képessége felettébb hasznos dolog, én is most tanulom. El kell fogadni, ha itt a vége valaminek. Lehetőleg az előtt, mielőtt nekimegyünk a falnak. Nehéz.
• Az egekbe emelkedik a rezsi? Hát akkor mégse költözünk nagyobb lakásba, mint ami feltétlen szükséges. Fenntarthatóság is van ugyebár, meg minek egy főre olyan nagy hely? Sőt, város helyett gondolkodjunk el azon a kis konyhakerten legalább! Ha pedig kevésbé röghöz kötötten éljük az életünket, s a munkakörünk megengedi, egy külföldi kiruccanás akár még sprórolás is lehet, ha nem kell fűteni, meleg ruhát venni, stb.
• Egekben az EUR-Ft árfolyam? Hát éppen ideje volt már a nemzetközi piacok felé nyitni és az eur bevételeket megerősíteni. Immediately! Nincs mire várni.
• Kényszerűen árat emel minden alvállalkozó, a partnerek meg nem tudják kifizetni a megemelkedett árakat? Megtanítom a spórolás okán kieső munkafolyamatok (egy befogadható részét) a kedves ügyfélnek, és az önjáró marketing felé terelem.

Mindenre van megoldás. Válság helyett változásban célszerű gondolkozni, nekem ez vált be.

Egy ajtó becsukódik? Kinyílik 3 másik. Mindig! Maximum egy kis türelem kell (na ez se a legnagyobb az erényem, de alakul)

A tervezésben és a stratégia fontosságában való hitem továbbra is megmaradt. Sőt! Most kiemelkedően fontos, hogy a pénzégető vargabetűket elkerülje egy vállalkozás.

De menni kell előre (és lehetőleg tényleg nem hátra). Gondolkodni, tervezni, priorizálni, tanulni, beépíteni az új tudást, alkalmazkodni.

És a legfontosabb. Élvezni az egészet, mert életöröm nélkül élni sem érdemes. Minden új ismeret bennünket épít. És a tudást semmilyen válság, vagy improvizatíve kormányzati döntés nem veheti el Tőled.

Még akkor sem, ha diplomás nő vagy… 😉Nevessünk ezen, amíg tudunk, mert dühöngeni felesleges – sajnos ez az, amin nincs kontrollod. Arra koncentrálj, amin van, magadra!

Megtervezem a marketinged.

Megtalálom Neked a legjobb szakembereket.

Megtanítom használni és menedzselni rendszert.

Your business is our priority. Hát ezért választottuk anno pont ezt a szlogent.